EU költségvetés: #CAP beyond 2020

Ezek a javaslatok a KAP stratégiai terveiről (a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és az ágazati támogatási programokra kiterjedő javasolt új működési módszerre), az egységes közös piacszervezésről (KPSZ) és a finanszírozás horizontális rendeletéről szóló rendeletre vonatkoznak. , a KAP irányítása és nyomon követése. Ezek a javaslatok formálják a KAP jövőjével kapcsolatos ötleteket, amint azt az élelmiszer és a mezőgazdaság jövőjéről szóló, a Bizottság által 2017 novemberben benyújtott közlemény körvonalazza.

Miért kell reformálni a közös agrárpolitikát?

Az 1962 óta a Közös Agrárpolitika (KAP) sikeresen teljesítette eredeti célját, hogy jövedelemtámogatást nyújtson a gazdáknak annak érdekében, hogy garantálják az európai polgárok számára a jó minőségű, biztonságos és megfizethető élelmiszereket. A KAP időközbeni alkalmazkodóképessége biztosította annak folyamatos relevanciáját. A világ gyorsan mozog, és a kihívásokkal nemcsak a gazdák, hanem az egész társadalom is szembesül. Klímaváltozás, az áringadozás, a politikai és gazdasági bizonytalanság, a vidéki elnéptelenedés és a globális kereskedelem növekvő fontossága: a mezőgazdasági termelők folyamatosan alkalmazkodnak a változó körülményekhez, és a jogalkotóknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak számukra világos és egyszerűsített közép- és hosszú távon. .

A KAP átmenetet vezet a fenntarthatóbb mezőgazdaság felé. Növelnie kell az ágazat ellenálló képességét, és támogatnia kell a gazdák jövedelmét és életképességét. Biztosítania kell, hogy a mezőgazdaság teljes körű szerepet játsszon a környezeti és éghajlati kihívásokkal kapcsolatban, és teljes mértékben alkalmazkodnia kell a digitális innovációkhoz, amelyek megkönnyítik a mezőgazdasági termelők munkáját, csökkentik a bürokráciát és támogatják a generációk megújulását. Mivel az EU lakosságának több mint 50% -a vidéki térségekben él, erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés, valamint az infrastruktúra, a mobilitás és az alapvető szolgáltatások szempontjából vonzóak és létfontosságúak maradjanak életterekként. Azáltal, hogy hozzájárul a vidéki területek gazdasági dinamikájához és társadalmi-kulturális életéhez, az EU mezőgazdaságának fontos szerepe van az új KAP-hoz hasonlóan, azzal a céllal, hogy fenntartható gazdálkodást tartson fenn Európa-szerte, és fektessen be a vidéki területek és közösségek fejlesztésébe.

A mai jogalkotási javaslatok egyszerűsített és korszerűsített politikát vezetnek be, amely jobban megfelel ezeknek a kihívásoknak és célkitűzéseknek.

Milyen költségvetés áll rendelkezésre a CAP 2021-2027 számára?

Hirdetés

Az 2021-2027 többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslat 365 milliárd eurót tartalmaz a KAP számára (folyó árakon). Ez az EU teljes költségvetésének az 28.5 – 2021 időszakra vonatkozó átlagos költségvetésének 2027% -ának felel meg. A KAP ebből az összegéből az 265.2bn € a közvetlen kifizetésekhez, az 20bn € a piaci támogatási intézkedésekhez (EMOGA) és az 78.8bn € a vidékfejlesztésre (EMVA) vonatkozik.

További 10 milliárd euró áll majd rendelkezésre az EU Horizont Európa kutatási programján keresztül az élelmiszerrel, a mezőgazdasággal, a vidékfejlesztéssel és a biogazdasággal kapcsolatos speciális kutatás és innováció támogatására.

Melyek a jövőbeli CAP 2021-2027 célkitűzései?

A jövőbeli KAP kilenc általános célkitűzésre összpontosít, tükrözve a politika gazdasági, környezeti és társadalmi jelentőségét:

1. Az életképes mezőgazdasági jövedelem és az ellenálló képesség támogatása az EU egész területén az élelmiszerbiztonság javítása érdekében;
2. A piacorientáció fokozása és a versenyképesség fokozása, ideértve a kutatásra, a technológiára és a digitalizálásra való nagyobb hangsúlyt fektetést;
3. A gazdálkodók helyzetének javítása az értékláncban;
4. Hozzájárulás az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energiaellátáshoz;
5. A fenntartható fejlődés és a természeti erőforrások, például a víz, a talaj és a levegő hatékony kezelésének előmozdítása;
6. Hozzájárulás a biodiverzitás védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások javítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;
7. Vonzza a fiatal mezőgazdasági termelőket és elősegítse a vállalkozások fejlődését a vidéki területeken;
8. A foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi integráció és a helyi fejlődés előmozdítása a vidéki területeken, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;
9. Javítani kell az EU mezőgazdaságának az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényeket, beleértve a biztonságos, tápláló és fenntartható ételeket, valamint az állatjólétet.

A tudás, az innováció és a digitalizáció előmozdítása a mezőgazdaságban és a vidéki területeken átfogó cél.

Hogyan számíthat e célok elérésére?

A jövőbeli KAP több előnyt fog nyújtani polgáraink számára, miközben jelentősen egyszerűsíti és korszerűsíti a politika működését, mind a gazdálkodók, mind a tagállamok számára. A szabályok és a megfelelés helyett a hangsúly az eredményekre és a teljesítményre irányul. A mindenkire szabott megközelítésről a testreszabott megközelítésre való áttérés azt jelenti, hogy a politika közelebb áll azokhoz, akik a helyszínen valósítják meg. Ez a megközelítés sokkal nagyobb szabadságot fog biztosítani a tagállamok számára annak eldöntésére, hogy miként lehet a legjobban teljesíteni a közös célkitűzéseket, miközben a gazdálkodók, a vidéki közösségek és az egész társadalom egyedi igényeire reagálnak.

EU-szinten a következőkre fog összpontosítani:

• Közös célok kitűzése;
• A szükséges beavatkozások felsorolása és a tagállamok által a közös célok elérése érdekében felhasználható intézkedések közös „eszköztára”;
• Az egységes piac és az egyenlő versenyfeltételek megőrzése az Unió valamennyi gazdálkodója számára;
• Biztosítékok biztosítása annak garantálása érdekében, hogy a politika megteszi azt, amit kitűzött;
• Indikátorkészlet biztosítása az előrehaladás értékeléséhez.

A tagállamok képesek lesznek az eszközöket saját egyedi igényeikhez igazítani, átfogó KAP-stratégiai tervben megfogalmazva, hogy hogyan fogják ezt megtenni.

Ezek a KAP stratégiai tervek meg fogják határozni, hogy az egyes országok hogyan javasolják a KAP általános célkitűzéseinek teljesítését, figyelembe véve a sajátos igényeiket. Meghatároznak egy stratégiát, és elmagyarázzák, hogy a két pillér szerinti fellépések hogyan járulnak hozzá e célok eléréséhez. A tervek emellett meghatározzák a célok elérésének céljait is; Az e célok elérése felé tett előrehaladást tagállami szinten értékelik, és az Európai Bizottság egy új éves ellenőrzési és felülvizsgálati gyakorlat keretében ellenőrzi.

Minden KAP-stratégiai tervhez előzetesen az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges, annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban maradjon az egész EU-ra kiterjedő célkitűzésekkel, megőrizze a politika közös jellegét, és ne torzítsa az egységes piacot, vagy ne vezetjen túlzott terhekhez a kedvezményezettek vagy a közigazgatás számára.

Hogyan értékeli az eredményeket?

Az eredménymutatók közös sorozatáról EU-szinten kell megállapodni, hogy minden tagállamban egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a mezőgazdasági termelők számára.

Az országok minden évben teljesítményjelentést nyújtanak be a Bizottságnak, hogy megmutassák az általuk elért haladást ezen egyedi eredménymutatók alapján. A Bizottság felülvizsgálja a jelentéseket, és szükség esetén megfontolja a teljesítmény javítására irányuló ajánlásokat.

A lehetséges szankciók és jutalmak új rendszerét is bevezetik az előrelépés biztosítása érdekében. Például azok a tagállamok, amelyek teljesítik az éghajlattal, a környezettel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseiket, a többéves pénzügyi keret időszakának végén vidékfejlesztési előirányzataik 5% -áig juthatnak el jutalomra. Ugyanakkor, amikor az éves teljesítményjelentés azt jelzi, hogy nem történt megfelelő előrelépés, a Bizottság beavatkozhat majd annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozás jobban összpontosítson az eredményekre. Ez magában foglalhatja például egy külön cselekvési terv előírását a nemzeti program visszatérésére, a kifizetések felfüggesztésére és / vagy az újratervezésre, az alulteljesítés jellegétől függően.

Hogyan teszi ezt egyszerűbbé a mezőgazdasági termelők és a nemzeti közigazgatás számára? És hogyan korszerűsíti a KAP-ot?

A gazdák mindenkinél jobban tudják, milyen támogatásra van szükségük teljesítményük javításához. Az új KAP stratégiai tervekkel a tagállamok együttműködhetnek a gazdálkodókkal annak megállapításában, hogy mit kell tenni nemzeti vagy regionális szinten az elfogadott uniós célok elérése érdekében, nagyobb rugalmassággal választhatják ki az eredmények eléréséhez legmegfelelőbb intézkedéseket. Az uniós szinten elfogadott átfogó intézkedések listája is egyszerűsödni fog - például az új KAP a tágabb cselekvési területeket határozza meg a vidékfejlesztésen belül (környezet és éghajlat; fiatal gazdálkodók; kockázatkezelési eszközök; ismeretek és információk stb.) a jelenlegi 69 intézkedés és alintézkedés. Annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok számonkérhetőbbek legyenek abban, hogy miként tudják a legjobban teljesíteni az általános célokat, a túlságosan előíró, mindenki számára megfelelő megközelítés helyett egyszerűbb és hatékonyabb lesz.

A Bizottság arra is összpontosít, hogy az egyes tagállamok irányítási rendszerei hatékonyan működjenek, lehetővé téve számukra annak eldöntését, hogy a pályázatok jogosultak-e uniós támogatásra, ahelyett, hogy ellenőriznék az egyes projektek kedvezményezettjeinek támogathatósági feltételeit, ahogy ez a jelenlegi helyzet.

Az új KAP ösztönözni fogja az új technológiák alkalmazását mind a mezőgazdasági termelők, mind a nemzeti közigazgatások részéről a munkájuk egyszerűsítése érdekében. Például egy új monitoring rendszert fejlesztenek ki, amely a mezőgazdasági tevékenységek szisztematikus, egész éves távfelügyeletén alapul. Ez, ahol csak lehetséges, felváltja a hagyományos ellenőrzési módszereket, például a helyszíni ellenőrzéseket, jelentősen csökkentve az ellenőrzési terhet. További digitális eszközök, például az úgynevezett geotérbeli alkalmazás (GSA) további használata, amely műholdas technológiát használ arra, hogy a gazdálkodók pontos állításokat terjesszenek elő a földjükkel kapcsolatban, ezáltal csökkentve a bevallások hibáinak mértékét és elkerülve a büntetéseket. biztatták. A mezőgazdasági termelők közvetlen támogatás iránti kérelmeit a tagállami közigazgatások a lehető legtöbb naprakész és megbízható információval töltik ki, olyan meglévő eszközöket használva, mint a földterület-azonosító rendszer, jelentős időt megtakarítva a gazdálkodók számára.

Az új KAP értelmében a tagállamoknak a gazdálkodók rendelkezésére kell bocsátaniuk egy mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatási rendszert (FAS), amely magában a rendeletben részletezett kérdések széles körét fogja lefedni. Ide tartoznak többek között: a minden az egyes országok KAP stratégiai tervéből eredő követelmények és feltételek a gazdaságok szintjén; hogyan lehet biztosítani a vízre, a peszticidekre, a tiszta levegőre stb. vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok betartását; kockázat kezelés; valamint az innovációhoz és a technológiához való hozzáférés. Ezeket a tanácsadási szolgáltatásokat teljes mértékben be fogják ágyazni a tágabb tagországok agrárismereti és innovációs rendszerei (AKIS), amelyek kutatókat, gazdálkodói szervezeteket és más érintett érdekelt feleket is magukban foglalnak.

Az EU-ban egyenlő bánásmódban részesülnek-e a mezőgazdasági termelők?

A KAP új keretrendszere biztosítja a közvetlen kifizetések szintjének további konvergenciáját a tagállamok között azáltal, hogy megszünteti a hektáronkénti uniós támogatási szint és az EU átlagának 50% -a közötti különbséget. Ez hozzájárul a Bizottság azon elkötelezettségéhez, hogy biztosítsa a közvetlen kifizetések igazságosabb elosztását.

Hogyan lehet biztosítani a kifizetések méltányosabb elosztását a gazdálkodók és a kisebb és közepes méretű gazdaságok számára?

A közvetlen kifizetések a politika nélkülözhetetlen részei maradnak, mivel támogatni kell a mezőgazdasági termelők jövedelmét az intelligens és ellenálló mezőgazdasági ágazat előmozdítása érdekében.

A Bizottság javasolja a kifizetések 60,000 euróval történő csökkentését és az 100,000 eurót meghaladó kifizetések kötelező korlátozását farmonként. A munkaerőköltségeket teljes mértékben figyelembe veszik. Ennek célja a kifizetések méltányosabb elosztása.

A felszabadított összegeket minden tagállamon belül újraosztják közvetlen újraelosztás vagy vidékfejlesztés révén, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy az egyes országok közvetlen kifizetéseinek nagyobb része a kis- és közepes méretű gazdaságokhoz kerüljön. A tagállamok emellett évente kerek összeget is felajánlhatnak a kistermelőknek, sokkal egyszerűbb adminisztratív eljárást azoknak a kedvezményezetteknek, akiknek nem kellene éves igényeket kitölteniük kifizetéseikhez. Az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk a kistermelők osztályozásának módját, mivel az egyes országok mezőgazdasági ágazata eltérő.

Mindegyik országnak szigorúbb meghatározásokat is alkalmaznia kell annak biztosítása érdekében, hogy csak valódi mezőgazdasági termelők részesüljenek támogatásban. A kis gazdaságokhoz hasonlóan a pontos meghatározást az egyes tagállamok dönti el (a Bizottságnak a KAP stratégiai tervben történő jóváhagyásától függően), számos tényező, például jövedelemtesztek, a gazdaságban alkalmazott munkaerő-felhasználás, a tárgyi záradék alapján vállalkozások nyilvántartása. A meghatározásnak biztosítania kell, hogy ne lehessen támogatást nyújtani azoknak, akiknek a mezgazdasági tevékenysége az általános gazdasági tevékenységeiknek csak jelentéktelen részét képezi, vagy azoknak, akiknek fı üzleti tevékenysége nem mezıgazdasági tevékenység. A rendelet azt is előírja, hogy az egyes tagállamokban elfogadott meghatározás nem zárhatja ki a sokféleségű aktív mezőgazdasági termelőket (azaz azokat, akik aktívan mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, de a mezőgazdasági tevékenységükön kívül is nem mezőgazdasági tevékenységet folytatnak).

Hogyan profitálnak a fiatal mezőgazdasági termelők a jövőbeli KAP-ból?

A KAP egyik fő prioritása az 2020 utáni időszakban a fiatalok vonzása az ágazatba és életképessé váló vállalkozásba történő beilleszkedésük elősegítése. A fiatal mezőgazdasági termelők számos intézkedésből részesülnek, amelyek közül néhány kötelező, mások önkéntes:

• A tagállamoknak a nemzeti kifizetések legalább 2% -át a közvetlen kifizetésekre kell fenntartaniuk, kifejezetten a szakma elkezdésének fiatal mezőgazdasági termelők támogatására, akár kiegészítő jövedelem formájában, az alapvető jövedelemtámogatásukon túl, akár telepítési támogatások formájában; az országok szabadon különíthetnek el nagyobb összeget, hogy ösztönözzék a fiatal gazdálkodókat, ha meghatározzák, hogy erre van szükség.
• A fiatal mezőgazdasági termelők és a vidéki vállalkozások indulásának támogatására vonatkozó maximális összeget 100,000 euróra növelik.
• Az egyes országok KAP stratégiai tervének külön stratégiát kell bemutatnia a fiatal mezőgazdasági termelők vonzására és támogatására, beleértve azt is, hogy a nemzeti és az uniós támogatást hogyan lehet következetesebben és hatékonyabban felhasználni.
• A vidékfejlesztési támogatás felhasználható olyan rendszerek támogatására, amelyek célja a földhöz és a földterülethez való hozzáférés javítása, amely hagyományosan komoly akadályt jelent a fiatal mezőgazdasági termelők számára a szakma belépésekor. Ezek a rendszerek magukban foglalhatják: mezőgazdasági termelők partnerségeit a gazdák generációi között; gazdaság utódlási vagy átmeneti tervezési szolgáltatások; brókeri szolgáltatások földvásárláshoz; innovatív nemzeti vagy regionális szervezetek, amelyek előmozdítják és megkönnyítik a fiatal és öreg gazdák közötti szolgáltatások összehangolását stb.
• A fiatal mezőgazdasági termelők továbbra is részesülnek a vidékfejlesztési alapok által támogatott beruházási támogatásból és a tudás átadásából / képzéséből.
• A tagállamok megengedik, hogy működő tőkét támogató pénzügyi eszközöket hozzanak létre a fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik gyakran jelentős nehézségekkel szembesülnek a finanszírozás megszerzésében, tekintettel a gazdaság magas beruházásaira és alacsony hozamára az indulási szakaszban. A Bizottság emellett fokozza az együttműködést az Európai Beruházási Bankkal, különösen a fi-compass platformon keresztül, hogy megtanulja a tapasztalatokat és a bevált gyakorlatokat a fiatal gazdálkodókra vonatkozó speciális rendszerekben.

Hogyan fogja támogatni az új KAP a környezetvédelmi és éghajlat-változási intézkedéseket?

A jövőbeli KAP kilenc konkrét célkitűzéséből három a környezetre és az éghajlatra vonatkozik - az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség, az élőhelyek és a tájak kérdéseire.

A KAP stratégiai terveiben a tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy miként kívánják elérni ezeket a célokat, biztosítva, hogy gazdáik teljesítsék a környezetre és az éghajlatra vonatkozó összes követelményüket. Azt is részletezik, hogy miként fogják felhasználni a KAP mindkét pilléréből származó finanszírozást stratégiájuk támogatására. A haladás mérése érdekében évente meg kell határozni és ki kell értékelni a célokat.

Az éghajlattal, a környezettel és a biodiverzitással kapcsolatos magas szintű ambíciók biztosítását többféle módon lehet elérni:

A „feltételesség” új rendszere összekapcsolja a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatását (és egyéb területalapú és állatalapú kifizetéseket) a környezet- és klímabarát gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával. A támogatás szigorúbb előírásoktól való függővé tétele a jelenlegi KAP jelenlegi szabályainak javulása.

A tagállamok számára kötelező lesz az úgynevezett "ökoszisztémák" új rendszere, amelyet közvetlen nemzeti kifizetésekből finanszíroznak, bár a gazdálkodók nem lesznek kötelesek csatlakozni hozzájuk. Ezeknek az ökoszisztémáknak a KAP környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseivel kell foglalkozniuk oly módon, hogy azok kiegészítsék a rendelkezésre álló egyéb releváns eszközöket, és túllépjenek azon, amit a feltételességi követelmények már előírtak. Mindazonáltal a tagállamok feladata, hogy megtervezzék őket, ahogy jónak látják. Ilyen lehet például a műtrágyák nulla felhasználásának finanszírozására szolgáló ökoszisztéma a vízminőség javítása érdekében. Az érintett kifizetéseket fel lehet ajánlani vagy a termelők közvetlen kifizetéseinek „feltöltéseként”, vagy önálló rendszerekként, amelyek kifizetési értéke a gazdálkodóknak járó többletköltségeken és jövedelemveszteségeken alapul.

A tagállamoknak vidékfejlesztési költségvetésük legalább 30% -át környezetvédelmi és éghajlati intézkedésekre kell fordítaniuk. A vidékfejlesztési forrásokat az éghajlat- és környezetbarát cselekvések támogatására fogják felhasználni, különös tekintettel az úgynevezett „agrár-környezetvédelmi és éghajlat-változási kötelezettségvállalásokra”, amelyeket a tagállamoknak ismét kötelezően felajánlaniuk kell, de önként a gazdálkodóknak. A vidékfejlesztési költségvetések felhasználhatók számos más fellépés finanszírozására is, mint például a tudástranszfer, a környezetbarát beruházások, az innováció és az együttműködés. Ez a támogatás a mezőgazdasági termelőket, erdőgazdálkodókat és más vidéki térségekben érdekelt feleket érintheti.

A természeti korlátok (ANC-k), például a hegyvidéki vagy part menti régiók környezetvédelmi intézkedéseinek finanszírozása most kiegészíti a vidékfejlesztés 30% -át.

A Párizsi Megállapodás és az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlesztési Céljai végrehajtása iránti elkötelezettségével összhangban a KAP keretében végrehajtott fellépések várhatóan a KAP teljes költségvetésének 40 százalékával hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.

Mi a kutatás, az innováció és az új technológiák szerepe a jövőbeli KAP-ban?

A jövőbeli KAP ösztönözni fogja a megnövekedett beruházásokat a tudásba és az innovációba, és lehetővé teszi a gazdálkodók és a vidéki közösségek számára, hogy részesüljenek annak előnyeiből. Az új KAP keretében az innovációt támogató fő eszköz továbbra is az európai innovációs partnerség (EIP-AGRI), nevezetesen az alulról felfelé építkező innovációs projektek támogatásával, amelyeket az operatív csoportok végeznek. Az EIP-AGRI innovációs megközelítése a tudáscserére összpontosít, amelyben minden szereplő interaktív módon részt vesz a folyamatban.

An további € 10bn finanszírozás elérhető lesz az EU Horizont Europe kutatási programján keresztül az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság területén végzett konkrét kutatás és innováció támogatására. A Horizont Európának kulcsfontosságú szerepe lesz a mezőgazdasági szektor korszerűsítéséhez szükséges ismeretek együttteremtésében. A Horizont Európa (transznacionális projektekkel) és a KAP (a regionális / helyi szintű projektekkel és a KAP hálózatokkal) közötti szinergiák elősegítik az agrárismereti és innovációs rendszer kiépítését, amelynek célja az innovatív gyakorlatok elterjedésének felgyorsítása a vidéki térség összes szereplője között területeken.

Mi a közös piacszervezés (CMO)? Miért csak bizonyos ágazatok vonatkoznak ezekre?

A közös piacszervezés (KPSZ) a mezőgazdasági termékek egységes piacának megszervezéséhez használt szabályrendszerre utal. Ezek a szabályok széles körű szempontokat ölelnek fel: a piac biztonsági hálóját (állami intervenció és magántárolási támogatás), a piaci zavarok esetén alkalmazandó kivételes intézkedéseket, a forgalmazási előírásokat, az iskolai tejet és gyümölcsöt és zöldséget kínáló iskolarendszert, a kereskedelmi rendelkezéseket és a számos operatív program számos ágazat számára: gyümölcs és zöldség, méhészet, bor, komló és olajbogyó.

A KPSZ-rendelet nagy része a jövőbeni KAP-ban néhány kivételtől eltekintve változatlan marad. Az egyik jelentős változás az, hogy a fent említett operatív programokat be kell építeni az egyes országok KAP stratégiai tervébe, és a tagállamoknak lehetőségük lesz (ha szükségesnek tartják) operatív programokat (más néven ágazati intervenciókat) tervezni más ágazatok számára. Ez minden mezőgazdasági ágazat lehet - a gabonaféléktől és a hústól kezdve a magokon át az élő növényekig és fákig -, kivéve az etil-alkoholt és a dohányt. A tagállamok az 3. pillér költségvetésének legfeljebb 1% -át fordíthatják ezekre az ágazati beavatkozásokra. Ezek a rendszerek támogatni fogják a termelői szervezeteken keresztül összeálló termelőket abban, hogy közös intézkedéseket hozzanak a környezet javára vagy az élelmiszerláncban a jobb pozíció előmozdításában.

Van-e támogatás bizonyos ágazatok számára?

Bizonyos nehézségekkel küzdő termékágazatok továbbra is részesülnek kiegészítő támogatásban versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása érdekében (összekapcsolt jövedelemtámogatásként vagy önkéntes összekapcsolt támogatásként a jelenlegi KAP szerint). Ezeket az ágazatokat gazdasági, társadalmi vagy környezeti okokból fontosnak kell tekinteni.

A Bizottság azt javasolja, hogy tartsák fenn a potenciálisan támogatható ágazatok meglévő listáját (más szavakkal, azokat az ágazatokat, amelyek 2013 óta jogosultak önkéntes kapcsolt támogatásra - a legfrissebb lista elérhető) itt). Ezenkívül a Bizottság azt javasolja, hogy ezt a listát terjesszék ki a nem élelmiszer-ipari növényekre is (kivéve a rövid vetésű virágpókot és a fákat kivéve), amelyeket olyan termékek előállításához használnak, amelyek fosszilis üzemanyagok helyettesítésére képesek.

A támogatható tagállamok a közvetlen kifizetések legfeljebb 10% -át fordíthatják a termeléshez kapcsolódó jövedelemtámogatásra. További 2% -ot lehet elkülöníteni a fehérjenövények támogatására.

Van-e külön szabályozás az EU legkülső régiói számára?

Tekintettel az EU legkülső régióinak sajátos mezőgazdasági kihívásaira, a KAP keretében további támogatás áll rendelkezésre a mezőgazdasági termelők számára. Ezen régiók - a francia tengerentúli megyék (Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Réunion, Saint-Martin és Mayotte), az Azori-szigetek és Madeira, valamint a Kanári-szigetek - javasolt finanszírozása évi 627.63 millió euró a hétéves időszakra. időszak.

A legkülső régiók gazdálkodói számára rendelkezésre álló közvetlen kifizetések jóval meghaladják a többi tagállamban kifizetett támogatási szinteket.

Ez a szám nem tartalmazza a vidékfejlesztési költségvetésből ezeknek a régióknak a lehetséges kiegészítő finanszírozását. Ez felhasználható a mezőgazdasági és erdészeti biodiverzitás helyreállítására, megőrzésére és fokozására, valamint e legkülső régiók vidéki területeinek gazdasági fejlődésének előmozdítására irányuló intézkedések támogatására. Az ezen a térségben a vidékfejlesztési rendszerekhez való uniós hozzájárulást 70% -ra emelték, míg másutt körülbelül 40%.

Hogyan fog az új KAP segíteni a gazdálkodókat a válságok és a kockázatok kezelésében?

A jelenlegi KAP már a jövedelemtámogatások (közvetlen kifizetések), a piaci intézkedések, a kockázatkezelési eszközök támogatása, valamint a vidékfejlesztés keretében megvalósuló képzés és beruházások révén segíti a mezőgazdasági termelőket foglalkozása bizonytalanságának kezelésében.

Az új KAP fenntartja ezt a megközelítést, miközben további fejlesztéseket vezet be:

• Az állami intervencióra, a magántárolásra és a rendkívüli intézkedésekre vonatkozó jelenlegi rendelkezések változatlanok, és továbbra is rendelkezésre állnak az uniós mezőgazdasági termelők támogatása érdekében.
• A tagállamoknak a jövőben lehetősége lesz arra, hogy az oszlop 3-keretének 1% -át elkülönítsék az ágazati programokon kívüli ágazatok támogatására (például gyümölcsök és zöldségek, bor vagy olívaolaj), amelyek már részesülnek ágazati programokból. A cél a termelői szervezetek fellépésének ösztönzése, többek között a versenyképesség, a fenntarthatóság és a kockázat / válságkezelés érdekében.
• Az 1. pillér teljes finanszírozásának egy részének elkülönítésével kapcsolatos jelenlegi gyakorlat továbbra is fennmarad egy „mezőgazdasági tartalék” létrehozása érdekében, amelyet piaci intézkedésekre és kivételes támogatási intézkedésekre lehet felhasználni. Ez a tartalék minden évben legalább 400 millió euró lesz, és a válságtartalék 2020-tól (azaz a jelenlegi KAP és a jelenlegi többéves pénzügyi keret) 2021-ig történő átcsoportosításával fogják kitölteni; a következő években az összes fel nem használt pénzeszközt újra megújítják. A tartalék áthelyezése ahelyett, hogy a tartalék újratöltését választaná évente, és a fel nem használt pénzeszközöket átcsoportosítaná a tagállamok felé, jelentősen csökkenti az adminisztratív terheket.
• A tagállamoknak a vidékfejlesztés keretében támogatniuk kell a kockázatkezelési eszközöket, hogy segítsék a gazdákat a termelés és jövedelemmel kapcsolatos kockázatok kezelésében, amelyek nem képesek ellenőrzésükre. Az ilyen típusú támogatás, amely a biztosítási rendszerekhez és a befektetési alapokhoz fizetendő pénzügyi hozzájárulások formájában történik, és amely magában foglalja mind a termelési, mind a jövedelemkockázatot, minden tagállam számára kötelező lesz. A vidékfejlesztés során kötelezővé válik a különféle tevékenységek, például beruházások és képzés támogatása, hogy segítsék a gazdákat a kockázatok megelőzésében vagy azok következményeinek kezelésében.
• Létrejön az EU szintű kockázatkezelési platformja, amely egyetlen, több érdekelt felet képviselő csomópont formájában működik majd, hogy segítse az összes érintett szereplőt, a gazdálkodóktól és az állami hatóságoktól a kutatóintézetekig és a magánszektorig, az ismeretek megosztására és a tapasztalatok cseréjére, valamint legjobb gyakorlat.
• A pénzügyi eszközök felhasználhatók a forgótőkéhez való hozzáférés megkönnyítésére is, például a mezőgazdasági termelőknek a váratlan válság által okozott átmeneti likviditási hiány leküzdésének elősegítésére.
• A Horizon 2020 program a kockázatkezeléssel, a gazdaságok digitalizálásával és a nagy adatok intelligens felhasználásával kapcsolatos kutatásokat finanszírozza a mezőgazdaságban, míg az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) támogathatja a kockázatkezelés területén megvalósuló projekteket is.

Hogyan járul hozzá az új KAP az EU vidéki területeinek jövőjéhez?

Mivel az EU lakosságának több mint 50% -a vidéki területeken él, fontos biztosítani, hogy vonzóak, dinamikusak és fenntarthatóak maradjanak; jó minőségű munkahelyekkel, gazdasági növekedéssel, valamint hozzáféréssel a minőségi infrastruktúrához, a mobilitáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz. A mezőgazdaság a sok vidéki közösség középpontjában áll, és a mezőgazdasági termelőknek és a vidéki közösségeknek nyújtott támogatásának köszönhetően a KAP is.

A vidékfejlesztés egyszerűsítése, az EU szintjén kitűzött átfogó célkitűzésekkel és a tagállamok nagyobb rugalmasságával, hogy tevékenységeiket saját igényeikhez igazítsák, biztosítja, hogy a vidékfejlesztési támogatás továbbra is hatékony maradjon az EU-ban. A tagállamok társfinanszírozási arányának növelése lehetővé teszi számukra, hogy a vidéki térségekben nagyra törő beruházási szintet tartsanak fenn.

A jövőbeni vidékfejlesztési finanszírozás ezért is arra irányul, hogy hol hozhat valódi hozzáadott értéket - a helyi, a vidéki és az agrárgazdaság fejlesztése -, és hagyja, hogy más uniós alapok nagy infrastrukturális projektekre összpontosítsanak, ideértve a szélessávot is. A jövőbeli vidékfejlesztési politika egyik kulcseleme az intelligens falvak fejlesztésének támogatása a vidéki területeken, a jobb helyi infrastruktúra mellett.

Mi a különbség a jelenlegi és az állandó árak között, és mi a valódi megtakarítás a jövőbeli KAP költségvetésében? Hogyan osztják el a KAP költségvetését a tagállamok között?

A Bizottság példátlan átláthatóságot nyújtott azáltal, hogy először jelentette be az új hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó javaslatát az 2 májusban, mind a jelenlegi, mind az állandó 2018 árakon.

A jelenlegi árak azonban azt a tényleges összeget képviselik, amelyet a végső kedvezményezettek az EU költségvetéséből kapnak. Az EU éves költségvetéséről folyó árakon állapodnak meg, és a tagállamok hozzájárulnak az EU teljes költségvetéséhez folyó árakon.

Ugyanezt a módszert alkalmazták a múltban a KAP költségvetésének kifejezésekor, így a jelenlegi javaslatok közvetlenül összehasonlíthatók a korábbi költségvetésekkel.

Az állandó árakat - az inflációt kivéve - a beruházások hosszabb időtartamú gazdasági hatásainak összehasonlítására használják. Könnyű átváltani az állandó árakról a jelenlegi árakra és fordítva, mivel a Bizottság a számítások elvégzésekor (és mindig is használta) a jövőbeli inflációs ráták helyettesítőjeként egy rögzített éves 2% -os inflációs rátát.

Ennek eredményeként a KAP költségvetésének folyó árakon történő körülbelül 5% -os csökkentését javasolják; ez megegyezik az állandó 12 árak körülbelül 2018% -os csökkentésével, infláció nélkül.

 

Tagállamonkénti allokáció folyó árakon - millió euróban
	Közvetlen kifizetések	piacok	Vidékfejlesztés	ÖSSZESEN
BE	3 399.2	3.0	470.2	3 872.4
BG	5 552.5	194.5	1 972.0	7 719.0
CZ	5 871.9	49.5	1 811.4	7 732.9
DK	5 922.9	2.1	530.7	6 455.6
DE	33 761.8	296.5	6 929.5	40 987.8
EE	1 243.3	1.0	615.1	1 859.4
IE	8 147.6	0.4	1 852.7	10 000.7
EL	14 255.9	440.0	3 567.1	18 263.1
ES	33 481.4	3 287.8	7 008.4	43 777.6
FR	50 034.5	3 809.2	8 464.8	62 308.6
HR	2 489.0	86.3	1 969.4	4 544.6
IT	24 921.3	2 545.5	8 892.2	36 359.0
CY	327.3	32.4	111.9	471.6
LV	2 218.7	2.3	821.2	3 042.1
LT	3 770.5	4.2	1 366.3	5 140.9
LU	224.9	0.2	86.0	311.2
HU	8 538.4	225.7	2 913.4	11 677.5
MT	31.6	0.1	85.5	117.1
NL	4 927.1	2.1	512.1	5 441.2
AT	4 653.7	102.4	3 363.3	8 119.4
PL	21 239.2	35.2	9 225.2	30 499.6
PT	4 214.4	1 168.7	3 452.5	8 835.6
RO	13 371.8	363.5	6 758.5	20 493.8
SI	903.4	38.5	715.7	1 657.6
SK	2 753.4	41.2	1 593.8	4 388.4
FIN	3 567.0	1.4	2 044.1	5 612.5
SE	4 712.5	4.1	1 480.9	6 197.4

 

Tagállamonkénti allokáció 2018-as állandó árakon - millió euróban
	Közvetlen kifizetések	piacok	Vidékfejlesztés	ÖSSZESEN
BE	3 020.8	2.6	417.9	3 441.3
BG	4 930.2	172.8	1 752.4	6 855.4
CZ	5 218.2	44.0	1 609.7	6 871.9
DK	5 263.5	1.8	471.6	5 736.9
DE	30 003.0	263.5	6 158.0	36 424.5
EE	1 102.4	0.9	546.6	1 650.0
IE	7 240.5	0.4	1 646.4	8 887.3
EL	12 668.8	391.0	3 170.0	16 229.8
ES	29 750.3	2 921.7	6 228.2	38 900.2
FR	44 464.1	3 385.1	7 522.4	55 371.6
HR	2 207.7	76.7	1 750.1	4 034.5
IT	22 146.8	2 262.1	7 902.2	32 311.0
CY	290.8	28.8	99.5	419.1
LV	1 967.4	2.0	729.7	2 699.2
LT	3 343.9	3.7	1 214.2	4 561.7
LU	199.9	0.2	76.5	276.5
HU	7 587.8	200.6	2 589.1	10 377.4
MT	28.0	0.1	75.9	104.1
NL	4 378.5	1.8	455.0	4 835.4
AT	4 135.6	91.0	2 988.8	7 215.5
PL	18 859.5	31.3	8 198.2	27 088.9
PT	3 741.0	1 038.6	3 068.1	7 847.7
RO	11 869.7	323.0	6 006.1	18 198.8
SI	802.8	34.2	636.1	1 473.1
SK	2 444.5	36.6	1 416.3	3 897.5
FIN	3 169.0	1.2	1 816.6	4 986.8
SE	4 187.7	3.7	1 316.0	5 507.4

 

Melyek a következő lépések?

Az új KAP 2021-2027 három rendeletre vonatkozó javaslatokat elküldik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezután a társjogalkotók lesznek felelősek a bizottsági javaslatokkal kapcsolatos álláspontjuk kialakításáért.

Gyors megállapodás az EU hosszú távú teljes költségvetéséről és ágazati javaslatairól elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy az EU-alapok a lehető leghamarabb megkezdjék a helyszínen az eredmények elérését, valamint hogy a mezőgazdasági termelők számára biztosított legyen a szükséges bizonyosság és kiszámíthatóság üzleti és befektetési döntéseik meghozatalához.

A jelenlegi 2014-2020 költségvetési időszak elején tapasztalthoz hasonló késedelmek potenciálisan azt is jelenthetik, hogy a gazdálkodók és a nemzeti közigazgatás nem részesülne előnyben a kevesebb bürokrácia, nagyobb rugalmasság és hatékonyabb eredmények által, amelyeket az új KAP eredményez. A jövőbeli költségvetés jóváhagyásával kapcsolatos bármilyen késedelem emellett késlelteti az EU-ban a gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatását célzó potenciális új projektek indítását az egész EU-ban, a környezetvédelem megerősítésétől az új mezőgazdasági termelők vonzódásáig foglalkozva.

Az 2019 következő hosszú távú költségvetéséről szóló megállapodás lehetővé tenné a jelenlegi hosszú távú költségvetés (2014-2020) és az újabb közötti átmenet átmenetét, és biztosítaná a finanszírozás kiszámíthatóságát és folytonosságát mindenkinek.