Az ECFR új közvélemény-kutatása: az európaiak nyitottak arra, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz a biztonsági kockázatok ellenére, de nem fogadják el a blokk további bővítését az Európai Tanács döntő jelentőségű csúcstalálkozója előtt

●    Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) gyorskutatása szerint az európaiak nyitottak Ukrajna csatlakozására, annak ellenére, hogy a lépés gazdasági és biztonsági kockázatokat jelent. Szintén jelentős támogatást élvez Moldova és Montenegró EU-csatlakozása.

●    Széles körben ellenzik azonban Törökország EU-csatlakozását, és hidegen reagálnak Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia jelöltségére.

●    A közvélemény-kutatás azt sugallja, hogy egyértelmű különbség van a „régi” és „új” EU-tagok között a blokk bővítésének időzítését illetően – Ausztriában, Dániában, Németországban és Franciaországban az a nézet uralkodik, hogy az EU-nak nem kellene bővítenie. jelenleg minden új tagállam, Romániához és Lengyelországhoz képest, ahol erős a bővítés támogatottsága.

●    Az ECFR vezető munkatársai, Piotr Buras és Engjellushe Morina azzal érvel, hogy bár a bővítés melletti geopolitikai érvek ma erősebbek, mint 20 évvel ezelőtt, a közvélemény nem tartott lépést. Ennek összeegyeztetése érdekében Buras és Morina felszólítja az EU vezetőit, hogy küldjenek határozott üzenetet az Európai Tanács e heti csúcstalálkozóján azáltal, hogy zöld utat adnak az Ukrajnával és Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalásoknak, valamint olyan intézményi reformok ütemtervét határozzák meg, amelyek eloszlatják a polgárok aggodalmait és elindítják. a bővítési folyamat minden tagjelölt ország számára.

Egy új felmérés szerint az európaiak megosztottak az EU-bővítés előnyeivel kapcsolatban, és vegyes érzelmekkel néznek szembe Ukrajna, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország esetleges felvétele. ma tette közzé a Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR).

ECFR-ek több országra kiterjedő közvélemény-kutatás, a YouGov és Datapraxis hat EU-tagállamban (Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Romániában) megállapította, hogy bár Ukrajna, és kisebb mértékben Moldova és Montenegró európai blokkba való felvétele jelentős támogatást élvez, mély gazdasági és biztonsági aggályok a csatlakozásukkal kapcsolatban. Hideg van Törökország, különösen Grúzia és a legtöbb nyugat-balkáni ország jelöltsége iránt is.

Pozitívabb, hogy a bővítés költségeinek elismerése nem zárja ki a támogatást. Azok a válaszadók, akik úgy látják, hogy Ukrajna bővítése csekély negatív hatással van az EU biztonságára, 44% támogatja Ukrajna csatlakozását, míg csak 27% gondolja úgy, hogy nem tud csatlakozni az EU-hoz. Azon válaszadók körében pedig, akik látják, hogy Ukrajna csatlakozása csekély negatív hatást gyakorol az EU gazdaságára, 40%-uk szerint képesnek kell lennie az EU-csatlakozásra (miközben csak 31%-uk szerint nem kellene), ami egyértelműen jelzi az EU megingathatatlan európai támogatását a ország.

Hirdetés

Az adatkészlet azt sugallja, hogy egyértelmű megosztottság van abban, hogy a polgárok hogyan tekintenek a bővítés témájára – a „régi” EU-tagállamokban, köztük Ausztriában, Franciaországban, Dániában és Németországban élők nagyobb valószínűséggel tiltakoznak a tagság bővítése ellen, míg a „régi” EU-tagállamokban, köztük Ausztriában, Franciaországban, Dániában és Németországban élők nagyobb valószínűséggel tiltakoznak a tagság bővítése ellen. az újabb tagországok, köztük Lengyelország és Románia, kedvezőbb színben látják a terjeszkedést. Feltárja továbbá a bővítés várható időzítésével kapcsolatos regionális véleménykülönbségeket – a „régi” tagországok polgárainak kevesebb mint egyharmada (Dánia 29%, Ausztria 28%, Németország 28% és Franciaország 27%) fejezi ki véleményét. hogy az EU-nak „jelen pillanatban” új tagok felvételére kellene törekednie, szemben az „újabb” tagállamok válaszadóinak mintegy felével (Lengyelország 48%, Románia 51%). Törökország jelöltségét Európa-szerte különösen alacsony tisztelet övezi, az ECFR által megkérdezettek több mint fele (51%) jelezte, hogy az ország „nem tud csatlakozni az EU-hoz”. A hat tagállam válaszadóinak véleménye szintén hűvös Koszovóval (37%, pluralitás, ellene), Szerbiával (35%, pluralitás, ellene) és Albániával (35%, pluralitás, ellene), valamint az ő álláspontjukkal kapcsolatban. belépés. 

A felmérés eredményeinek elemzésében az ECFR vezető szakpolitikai munkatársai, Piotr Buras és Engjellushe Morina azt sugallja, hogy sürgető szükség van „az európai tér megszilárdítására és biztosítására”, Európa határain zajló konfliktusok hátterében. Felszólítják a héten Brüsszelben összegyűlő EU-vezetőket, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és határozzák meg a következő lépések ütemezését az összes többi tagjelölt ország számára. Ez a szélesebb körű intézményi reformokkal együtt elősegíti a polgárok „szkepticizmusának” összeegyeztetését a blokk új tagok felvételének képességével kapcsolatban, és világossá teszi, hogy a terjeszkedés miért „létfontosságú Európa jövője szempontjából”, Buras és Morina szerint.

Az eredmények azután születtek, hogy az ECFR közzétette a teljesítmény audit a tagállamok EU-bővítéssel kapcsolatos álláspontjairól novemberben. Ez a tanulmány rámutat arra, hogy a kormányok széles körben egyetértenek a bővítés szükségességével kapcsolatban, mint geopolitikai szükségszerűségben, de megjegyzi a jelentős nézeteltéréseket is, és megvizsgálja, hogyan lehet ezeket összeegyeztetni.

Az ECFR több országra kiterjedő, bővítéssel kapcsolatos felmérésének főbb megállapításai a következők:

●    Az európaiak nyitottak Ukrajna EU-csatlakozásának gondolatára. Ukrajna EU-csatlakozását támogatja Dániában (50%) és Lengyelországban (47%), nagyjából megoszlik a vélemény Romániában (32% támogatja a 29% ellenző), Németországban (37% támogatja vs. 39% ellenzi) és Franciaország (29% támogatja, vs. 35% ellenzi). Ukrajna európai tömbbe való felvételének kérdésében Ausztria kiugró, a többség (52%) ellenzi az esetleges csatlakozást, és csak 28% támogatja. 

●    Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy egy ilyen fejlemény gazdasági és biztonsági kockázatokat jelenthet a blokk és tagállamai számára – sokkal inkább, mint a nyugat-balkáni tagjelölt országok felvétele. Az ECFR által megkérdezettek 45%-a úgy véli, hogy Ukrajna EU-csatlakozása „negatív hatással lenne” az EU biztonságára, míg 25%-uk úgy látja, hogy ez „pozitív hatással” van. A válaszadók 39 százaléka úgy véli, hogy Ukrajna csatlakozása „negatív hatással” lenne országuk biztonságára, míg csak 24 százalékuk számít „pozitív hatásra”. A nyugat-balkáni országok csatlakozása a felmérés válaszadói szerint viszonylag kisebb kockázattal jár – 33, illetve 23 százalékos a véleménykülönbség azok között, akik úgy látják, hogy ez „negatív” vagy „pozitív” hatással van a blokk biztonsága.

●    Félnek attól is, hogy a bővítés milyen hatással lehet az EU politikai hatalmára a világban. Lengyelország és Dánia a legoptimistább ebben a kérdésben, ahol az állampolgárok 43%-a, illetve 35%-a véli úgy, hogy Ukrajna csatlakozása pozitív hatással lenne az EU politikai hatalmára a világban – és mindössze 21% és 19%. illetve negatív hatásra számítva. Eközben Ausztriában (42%) és Németországban (32%) az az uralkodó nézet, hogy Ukrajna csatlakozása negatív hatással lenne az EU politikai hatalmára a világban; Franciaországban és Romániában pedig megoszlik a véleményük: 24%, illetve 31% vélekedik úgy, hogy ennek pozitív hatása lenne, és mindkét tagállamban 28% gondolja úgy, hogy negatív hatással lenne.

●    Megosztottság van a tekintetben, hogy mikor kerüljön sor az esetleges bővítésre. Az ECFR adatai azt mutatják, hogy a polgárok átlagosan három egyenlő részre oszlanak az EU bármely bővítésének időpontja szerint: azok között, akik szerint a bővítésnek ma meg kell történnie (35%); azok, akik szerint az EU-nak jelenleg nem kellene bővítenie (37%); és azok, akik ebben a kérdésben közömbösek vagy nem tudnak (28%).

●    Az új tagállamok felvételének tágabb témájában is szakadás tapasztalható a „régi” és „új” EU-országok között. A megkérdezett országok közül Ausztriában (53%), Németországban (50%) és Franciaországban (44%) a legvalószínűbb, hogy azon az állásponton van, hogy az EU-nak nem kellene azonnali bővítést folytatnia. Romániában a többség (51%), Lengyelországban pedig többen (48%) gondolják úgy, hogy az EU-nak új tagországok felvételére kellene törekednie. Dánia némileg kiugróan áll a „régi” tagállamok között, mindössze 37%-uk ellenzi az azonnali bővítést – bár ez még mindig az uralkodó nézet.

●    Erősen ellenzik Törökország EU-csatlakozásának lehetőségét. A hat országban megkérdezettek 51%-a ellenzi, hogy Törökország csatlakozhasson az EU-hoz. A válaszadók közül ötből kevesebb mint 1 (5%) támogatna bármilyen előrelépést a török ​​tagsággal kapcsolatban.

●    Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia leendő tagországává válását illetően az európaiak is hűvösek. A hat megkérdezett országot együttesen vizsgálva a válaszadók kevesebb mint 30%-a fejezte ki támogatását a fent említett országok bármelyikének az EU-ba való felvétele mellett. A csatlakozást Koszovó támogatta a legpuhábban (20% „nem tud csatlakozni” vs. 37% „nem tud csatlakozni”), Albánia (24% „csatlakozhatna” és 35% nem tudna csatlakozni) csatlakozni), Szerbia (25% „csatlakozhat” vs. 35% „nem tud csatlakozni”) és Grúzia (25% „csatlakozhat” vs. 31% „nem tud csatlakozni” csatlakozni). Megoszlik a vélemény Észak-Macedónia (26% „csatlakozhatna” és 27% „nem tudna csatlakozni”) és Bosznia-Hercegovina (28% „csatlakozhatna” és 29) lehetséges felvételéről % 'nem tud csatlakozni').

●    Moldova és Montenegró esetében támogatják jövőbeli befogadásukat. Mindkét ország esetében több a támogatottság, mint az ellenállás az EU-csatlakozásukkal szemben – 30%-uk „csatlakozhatna”, szemben Moldávia 28%-a „nem tud csatlakozni”, és 30%-uk „lehessen csatlakozni” csatlakozik, vs. 25% Montenegró esetében „nem tud csatlakozni”.

●    Sok európai nem lát gazdasági hasznot Ukrajna csatlakozásának. Lengyelország és kisebb mértékben Románia kivételével, ahol a pluralitások (Lengyelországban 43%, Romániában 37%) pozitív gazdasági hatást látnak az EU gazdaságára nézve, másutt gyengén ismerik el a belföldi gazdasági előnyöket az EU-ban. blokk Ukrajnából tagországgá válik. A felmérés azt sugallja, hogy jelenleg sok polgár úgy gondolja, hogy az EU lehetséges bővítésének egyáltalán nem lesz hatása, vagy bizonyos költségekkel jár az európai gazdaság számára. Ez különösen igaz Dániára és Ausztriára, ahol a válaszadók 54%-a és 46%-a úgy vélekedett, hogy Ukrajna csatlakozása „negatív hatással” lenne az EU gazdaságára.

Piotr Buras, vezető szakpolitikai munkatárs és az ECFR varsói irodájának vezetője a következőket mondta: „Míg az Európai Tanács e heti ülése Ukrajna és más tagjelölt országok EU-tagságához vezető utakra fog összpontosítani, a vita arról, hogyan érhető el ez a gyakorlatban, még alig kezdődött el. A brüsszeli geopolitikai retorika elfedi a tagállamokban a bővítés lehetséges következményeivel kapcsolatos mély aggodalmakat, valamint az EU új tagok felvételére való képességével kapcsolatos széles körben elterjedt szkepticizmust. Az esetleges szakadások összeegyeztetése és erőfeszítéseik esélyének biztosítása érdekében az EU vezetőinek fontolóra kell venniük az új tagállamok csatlakozásának konkrét ütemezését. Ez teret adna a blokknak az intézményi reformok befejezésére, az ellenálló képesség kiépítésére, és a közvélemény bevonására, hogy miért elengedhetetlen ez a stratégia Európa számára.”

Engjellushe Morina, az ECFR „Tágabb Európa Programjának” vezető szakpolitikai munkatársa és az EU-bővítéssel foglalkozó szakértő hozzátette: „Az e heti EU-csúcs lehet a blokk közelmúltbeli történetének legkövetkezményesebbje. Minden szem arra irányul, hogy Ukrajna és a többi tagjelölt ország csatlakozási tárgyalásai végre zöld utat kapnak-e. Egy ilyen lépés sok esetben igazodna a közvéleményhez, és ami talán még fontosabb az EU számára, egyértelmű üzenetet küldene Vlagyimir Putyinnak, hogy az ukrajnai helyzet megfordítására és az európai szomszédságra kiterjedő befolyásának kiterjesztésére irányuló erőfeszítései új kihívásokkal néznek szembe. a siker védőbástyája."

Az ECFR-ről

Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) egy díjnyertes páneurópai agytröszt. 2007 októberében indult, célja kutatások lefolytatása és tájékozott viták elősegítése Európa-szerte a koherens és hatékony európai értékeken alapuló külpolitika kialakításáról. Az ECFR egy független jótékonysági szervezet, amelyet számos forrásból finanszíroznak. További részletekért, kattintson ide.

Ossza meg ezt a cikket: